Üzemi tapasztalatokon alapuló fejlesztések a KREA K2 túlnyomásos gyűjtőkémény rendszeren
Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították a KREA K2 kémények társasházba való beépítésének előnyeit. Legnagyobb előnyt a kéményre köthető készülékek számának és típusának nagyfokú szabadsága jelenti. Nem elhanyagolható előny azonban a kémény kedvező árfekvése sem.
Kivitelezések során előfordult, hogy - egyedi méretezés alapján - eltértünk az általunk előírt terhelhetőségi szabályoktól. Például volt ahol megengedtünk szintenkénti 3 bekötést, és volt ahol megengedtünk 6-nál több bekötést egy kéményre. A kémények gond nélkül működtek minden esetben. További tapasztalatunk, hogy a kémény nem érzékeny a készülékek típusára. Nem okoz gondot, hogy kondenzációs, vagy nem kondenzációs készülékek vannak rákötve, vagy esetleg vegyesen mindkettő. Az eddigi tapasztalatok alapján és a kéményméretezés egyre megbízhatóbbá válása okán tervezzük a terhelhetőségi előírások megváltoztatását szintenkénti 2 bekötésről 3 bekötésre, kéményenkénti 6 bekötésről 8 bekötésre (változatlanul max. 24 kW/tüzelőberendezés mellett).
Nem szeretetnénk elkendőzni azonban az előjött problémákat sem. Néhány esetben a beüzemelés alatt álló gázkészülékek pár perc üzemelés után leálltak, gyakorlatilag nem lehetett őket beüzemelni. Ezekben az esetben mindig azt derítettük ki, hogy az összekötő elem és a kéménybe épített füstgáz csappantyú együttes ellenállása túl nagy. Ezt a túl hosszú füstcső szakasz, vagy a többszörös irányváltás okozta legtöbbször. Kivételesen 1-2 esetben előfordult az is, hogy az összekötő elemmel nem volt baj. Szerencsére minden esetben megoldást jelentett az összekötő elemek cseréje egyel nagyobb szabvány átmérőre. A problémás esetekben a készülékek füstgáz/levegő csonkja 60/110 mm volt.
A kémény bekötő csonkját 80/125 mm mérettel gyártjuk, így lehetőségünk volt az összekötő elemeket mindjárt a készülékektől felbővíteni 80/125-ös méretre. Ezzel a problémákat megoldottuk ugyan, de nem voltunk nyugodtak, zavart bennünk, hogy a rendszerünk túlzottan érzékeny az összekötő elemekre. Ezen probléma megszüntetésére továbbfejlesztettük a csappantyúnkat. A csappantyúnk beömlő keresztmetszetének (80 mm) változatlanul hagyása mellett megdupláztuk (ikresítettük) a kiömlő keresztmetszetet. Az eredeti és a fejlesztett csappantyút Pécsen a Pollack Épületgépészeti alapítvány vizsgálta be (Baumann Mihály adjunktus úr irányításával). A mérési eredmények számunkra is meglepőek voltak.
Azt vártuk ugyanis, hogy az iker kiömlésű csappantyú ellenállása az eredetihez képest felére, negyedére csökken (dupla kiömlő keresztmetszet, fele kiömlő sebesség, négyzetes ellenállás csökkenés). E helyett az ellenállás közel tizedére csökkent. Gyakorlatilag sikerült az ellenállást az eddigihez képest elhanyagolhatóvá tenni. Remélhetőleg ez nagymértékben hozzá fog járulni ahhoz, hogy az összekötő elemekkel lényegesen kevesebb problémánk legyen a jövőben.
